Ugyan drága szalonnak tűnik, és nem is teljesen az én stílusom az ízelítőnek megnézett képek alapján, de Anyám és Húgom erősen éreztetik velem, hogy én ezt meg szeretném nézni, nem merek ellenálni. A honlapjuk lenyűgöz, kicsit dekadens, a tangózene merengésre késztet a ruhaköltemények fotói felett. Annyira nem ismerem ki még magam a menyasszonyi ruhák kasztjai között, hogy e kétszeres nyomásnak engedve bevállalom.

A weboldal, ahogy említettem, elegáns, igényes, koncepciózus, a stílusa visszaköszön majd a szalonban is. A rajta található képek között kényelmes a tallózás, jól láthatóak a ruhák, könnyen kezelhetőek a kategóriák. A hálás menyasszonyok képeit nézegetve úgy érzi az ember, neki is feltétlenül ez kell. A sztáresküvős képeket bejelentkezés előtt nem néztem meg, a bejegyzés írásakor újta átnézve a honlapot akadok rájuk. Igen sokatmondó, Héder Barnától a honlapon tanácsadó szerepet is játszó Hajas Lászlóig, Győzikéékig sok ismert név szerepel a portfólióban. Kár, hogy korábban nem figyeltem fel rá, útmutató lehetett volna az árakat illetően.
A bejelentkezés zökkenőmentes, kedves hang a telefonnál biztosít róla, sok szeretettel várnak.
A szalon megtalálása sem ütközik nehézségekbe, minden érthetően és könnyen észrevehetően kiírva.
A belvárosi lakás átalakítása szalonná nagyvonalúan történt, a belépés után kellemes várószoba, egy valódi szalon: elegáns pamlagszigetek, az akciós modellekből, eladó cipőkből és táskákból teremtett budoárhangulat, középen nagy asztal a hatalmas katalógusok kényelmes lapozgatásához.
Pár perces faggatózás után (mikor is lesz az esküvő, milyen típusú ruhát képzeltem magamra) máris ketten keresik elő a jelölteket. Papucsra válltunk és vastag, puha  padlószönyegen lépkedve jutunk be a tágas, világos termekbe. A falak mentén igényes tárolásban lógnak a ruhaköltemények, végén hatalmas antik keretes tükör. Paraván mögött kibújhatok a ruháimból, és a terem közepére állítanak, mint egy próbababát. A két fiatal kolléganő egységes ruhában, mezítláb, mint afféle kis öltöztetőnők segítőkészen ugrálnak körbe, kötnek, húznak, bogoznak, igazítanak, és meggyőznek, hogy a hatalmas uszáj sem lehet akadály, ha igazán hercegnő szeretnék lenni. A kínálat elnyomja az elképzeléseimet, megpróbálják a körben lógó kreációkkal elfedni az eredeti terveimet. Igényes, nagyvonalú, szép darabokat hoznak, a fehér árnyalatán kívül ekrű, színes csipkés variánsokat is rámöntenek egy pillanat alatt, míg én a hatalmas tükör előtt állok engedelmesen és folyamatosan vigyorgok, nehezen válik hitelessé a helyzet. Sosem akartam férjhez menni, pláne nem ilyen költeményekben.
Közben megértem, miért pihegnek a történelmi és romantikus regények hősnői: a fűző formál de elszorít derekat, tüdőt, gyomrot, hasat, hátat és hájat.
Egy Anasztázia nagyhercegnőt idéző eleganciájú ruha teljesen lenyűgöz, kár hogy nem én vagyok a belevaló.
Mivel a próbáról sikerült a húgomnak egy fél órát késnie, így az első körben kilőtt ruhák helyett egy újabb adag kerül elő a tapasztalatok levonása után.
A szalon nemcsak ruhák, de úgy tűnik, kiegészítők terén is elég széles választékkal rendelkezik. De a hosszadalmassá vált próba miatt már nincs türelmem belenézni a dobozokba, vitrinekbe. A próba végeztével jön a legkényesebb kérdés, az ár. A céges szórólapra felírják a ruha számát és árát. Kicsit meglegyezem magam a lapocskával, mikor meglátom a minimálbér háromszorosát meghaladó bérlési díjat. Mosolyogva elköszönünk, mindketten tudjuk, hogy nem fogunk többet találkozni.
Ideális hely királylányjelölteknek.